sejtszerk

sejt-séta - érdekességekkel

Miből áll a sejt? – sejtalkotók

plazmamembrán

foszfolipid kettős réteg (koleszterin!) – hidrofil/hidrofób

fehérjék - szénhidrát és lipid oldalláncok

tér-elválasztás: extracelluláris tér – intracelluláris tér (citoszol)

funkció: védő határ(oló)

’a sejt kapuja’ – minden anyagforgalom a plazmamembránon keresztül történik

szelektív bemenő-kimenő anyagforgalom: TRANSZPORT

hidrofób anyagok: DIFFÚZIÓ

hidrofil anyagok: „FACILITÁLT DIFFÚZIÓ” v.

AKTÍV TRANSZPORT

flexibilis – a sejt mozog (migráció), a membrán "áramlik"

dinamikus mozgás

a külső (extracelluláris) tér információinak felismerése

és közvetítése

sejt-sejt közötti kapcsolatok (mechanikus, információs)

sejten belüli „talaj” – rögzítő funkciók

nagyon sok enzim a (plazma)membránon/ban „ül” és működik

("horgonyoz")

a ’fluid-mozaik’ modell

fluid: az individuális foszfolipidek és fehérjék a rétegben szabadon mozoghatnak, mintha folyadékban úsznának

mozaik: szabadon kialakulnak fehérje-mintázatok (fehérjecsoportok)

kis és nagyobb hidrofób molekulák és a víz viszonylag szabadon átjárják
pl. CO₂, O₂, szteroidok, hidrofób peszticidek, stb.

hidrofil molekulákkal szemben határoló
pl. ionok, fehérjék – (poli)peptidek

passzív transzport		aktív transzport

membránfehérjék:

funkció szerint

nagy molekulák kiűrítése:

nagy (oldott v. ’szilárd’) molekulák felvétele: endocitózis

pinocitózis

fagocizózis

pl: kapilláris sejt anyagfelvétele (pinocitózis)

pl: immunsejt 'fagocitál' egy idegen testet

sejtmag, magmembrán

kettős membrán

pórusok (lyukak)

eukromatin, heterokromatin

magvacska - transzkripció

- riboszóma szintézis,

- szignál-felismerő részecskék (SRP) szintézis

funkcionális egység, szerkezeti eltérés miatt különíthető el

a pórusok szerkezete EM képen

nagy molekulák transzportja (ki és be)

mRNS, riboszóma, SRP – kifele

magfehérjék, szignálfelismerő és riboszómális fehérjék - befele

endoplazmatikus retikulum (ER)

szemcsés – sima

összefüggenek

közvetlen összeköttetésben a sejtmaggal

a kikerülő mRNS-ről azonnal megindul a fehérjeszintézis

1) három rRNS (28S, 18S, 2S)+ fehérjék

2) a riboszómális proteinek az endoplazmatikus retikulumban készülnek és a sejtmagba szállítják őket a transzporterek (nukleáris póruson)

3) az rRNS a nukleoluszban szintetizálódik és összeáll a megfelelő riboszómális fehérjékkel: nagy és kis riboszóma alegység

4) a nagy és kis riboszóma-alegységek a pórusokon keresztül elhagyják a sejtmagot

5) az alegységek kombinálódnak és a riboszómákat hozzák létra – kitapadnak az ER membránhoz (szemcsé ER).

mitokondrium

energiatermelés táplálékmolekulákból:

sejtlégzés

C₆H₁₂O₆ + 6 O₂ à 6 CO₂ + 6 H₂O + Energia

külső membrán: hasonlít a plazmamembránhoz

belső membrán: sűrűn hajtogatott, 'kriszta'

a sejtlégzés a kriszták felületén történik, enzimek - detoxikálás!

- saját DNS, RNS, fehérjeszintézis

- a prokariota sejtekhez hasonlít (kód, riboszóma)

Golgi-apparátus

vezikulumok

‘zacskók halmaza’

közel az ER-hoz

fehérjét tartalmazó zsákocskák az ER-ból a Golgi komplexbe kerülnek

a Golgi csomagolja és szállítja a sejt által termelt fehérjéket,

a fehérjemódosítások helye – jelölés, szortírozás

apró vezikulumokban lefűződnek a Golgi zsákok szélein

a Golgiban termelt és veziklumokba lefűzött fehérjék vagy

- a sejt egy másik részébe (transzport - v. 'tafficing') vagy

- a sejtfelszínre kerülnek (szekréció)

pl. enzimek külső/belső felhasználásra, hormonok, mérgek

lizoszóma

legöbölyödött organellumok, emésztő enzimeket tartalmaznak

a Golgi komplexből fűződnek le

emésztik a felesleges vagy sérült sejtalkotókat, táplálékrészecskéket, bekebelezett vírusokat, baktériumokat

összeolvadnak a fagoszóma (v. pinoszoma) membránnal és beleűrítik tartalmukat

- a sérült sejtalkotókat ismét felhasználhatóvá teszi (aminosavak, oligopeptidek)

a sejtet a lizoszóma-membrán védi

az emésztés végeztével kiűrítik tartalmukat (exocitózis)

az ER Golgi és lizoszóma komplex

veszélyes anyagok eltávolítása: metabolizáció

metabolizáló enzimek

pl. cytochrome P450 (CYP450) - oxidációs mechanizmussal

RH + O₂ + NADPH + H⁺ → ROH + H₂O + NADP⁺

hem tartalom: Fe^II-III-IV katalítikus egység

membránhoz kötött enzimek:

mikroszómális (sima endoplazmatikus retikulum)

mitokondriális (belső membrán)

CYP1 - CYP51

metabolizmus:

fázis I metabolizmus - kis változtatások (oxidálás, hidrolízis, redukció) cytochrom P450 enzimek

fázis II metabolizmus - ha a fázis I nem elég a bekerült anyag megváltoztatásához vagy reaktív metabolit képződik - konjugációs reakciók (glukronizálás, farnezilálás) -
transzferázok
uridine diphosphoglucuronosyl transferase (UGT),
N-acetyl transferase (NAT),
glutathione S-transferase (GST),
sulphotransferase (ST)

fázis III metabolizmus - transzporterek - átjutnak a kül. gátakon (sejtmembrán, kapilláris)

(később a szteroid bioszintézisnél beszélünk róla)

„kompartmentalizáció”

a sejt: membránokkal körülhatárolt terekből áll (kompartmensek)

más és más belső tartalommal, funkcióval, közeggel

fehérjelebontás – funkció kikapcsolás

ubiquitin-rendszer (ub)

kis polipeptid

szerkezet

75 aminosav

konzervált (3 aa különbség élesztő-humán)

működés:

a lebontandó fehérjéhez sok ub kötődik (poli-ubiquitinálás)

a 26S proteaszoma lebontja a fehérjét: oligopeptidek

E - ub ligázok

a proteaszoma (proteasome)

a sejtek információs rendszere

Signal transduction – jelátviteli mechanizmus

a folyamat, amely egy szignált követő sejtválaszt magában foglalja

sejtválaszok külső jelekre (szignálokra)

lehetséges válaszok a szignálokra	membránreceptor felépítése

sejtfelszíni receptor: integráns membránfehérje köt a specifikus liganddal pl polipeptid hormonok, növekedési faktorok intracelluláris receptor: a szignálmolekula a sejt belsejébe kerül és ott aktiválja a sejtben v. sejtmagban lévő receptorát pl. szteroidok, retinsav, tiroxin

transzmembrán protein	G-protein

az intracelluláris receptor szupercsalád

membránreceptoron át érkezik az osztódási szignál

transzkripciós faktorok aktiválása

osztódás-specifikus gének átírása:

sejtosztódás indukciója