Proto-onkogének  példák

 

c-abl 

 

ABELSON MURINE LEUKEMIA VIRUS; ABL

 

Gene Map Locus: 9q34.1

 

ismerős: a CML kialakulásában figyelhető meg.

Philadelphia kromoszóma t(9,22)(q34,q11) a CML esetek kb. 90%-ában. A keletkező ABL/BCR fúziós protein hiperaktív kináz,

szabályozhatatlan.

 

K-562 sejtvonal: c-abl amplifikáció

 

A sejtmagban lokalizálódik normális sejtben, DNS-hez kötődik.

Az ABL-DNS kötés erősségét a CDC2 (cdk1) által történő foszforiláció befolyásolja: feltehetően sejciklus szabályozási funkciója van.

Kölcsönhatásba lép az RB proteinnel is: az RB C-term vége az ABL  ATP kötőhelyét semlegesíti.

Az RB hiperfoszforilálása az ABL felszabadulását eredményezi, az ABL az S fázisban mutat magas aktivitást.

Késői S-ben és G2-ben a CDC2 „kapcsolja ki”.

Általános transzkripciós enhancer szerepe van (Welch, P. J.; Wang, J. Y. J. : A C-terminal protein-binding domain in the retinoblastoma protein regulates nuclear c-abl tyrosine kinase in the cell cycle. Cell 75: 779-790, 1993.)

 


 

 

akt1/tcl1

 

gyomor adenokarcinomában amplifikált.

 

Szerin-treonin protein kináz. Szérummentes táptalajban tartott sejtekben inaktív, de PDGF hatására a PDGF-Rec. aktiválja, mely PI3 (foszfatidil inozitol trifoszfát) szignálúton keresztül valósul meg.

 

Fontos szerepe van a cerebelláris neuronok túlélésében, különösen a fejlődő és differenciálódó idegrendszerben a növekedési-faktor-függő neuronális túlélésben.

 

A plazmamembrán irányából származó “élet-halál” döntési út egyik eleme: IGF1 – aktiválja a foszfoinozitid-3-kinázt – két fehérjét aktivál: AKT és a p70 riboszómális protein S6 kinázát.

 

Kináz inhibítorokkal és expressziós vizsgálatokkal bizonyították, hogy az AKT mediálja a PI3-kináztól függő túlélést.

 

 


bcl család

 

ONCOGENE B-CELL LEUKEMIA 2

 

Szerep: az egyik leggyakoribb hematológiai malignitás,

a follicularis lymphoma 

egy reciprok transzlokáció t(14;18)(q32;q21) következtében alakul ki.

 

A 18-as kromoszómán lévő BCL2 gén szabályozhatatlanná válik, a normális apoptózist akadályozza meg.

 

A BCL2 integráns membrán protein, a mitokondrium belső membránjának alkotója.

 

A BCL2 a RAF kinázt a mitokondriumba irányítja, anti-apoptotikus hatásuk együttesen fokozott.

 

A BCL2 a MYC proto-onkogénnel is kooperál, ezzel sgíti a pre-B sejtek proliferációját.

 


 

PRAD1/cyclin D1, CCND1

CYCLIN D3; CCND3,

 


 

FMS

COLONY-STIMULATING FACTOR 1 RECEPTOR; CSF1R

ONCOGENE FMS;

 

myelodysplasia, leukema

 

azonos az FMS és a colony-stimulating factor-1 receptor (macrophage colony-stimulating factor receptor)

 

A PDGFRB receptor és  macrophage colony-stimulating factor 1 receptorok azonos családba tartoznak,

receptor tirozin kinázok.

 

Mindkét gén az 5. kromoszómán van, fizikailag is azonos szabályzó struktúrák felügyelete alatt “fejtől-lábtól” elhelyezkedésben 500 bp távolságban.

 

Az FMS 969 és 301 kodonja vesz részt a transzformáló aktivitás kialakításában: 

a 969 tirozin a fehérja negatív regulátor doménjében van,

a 301-es kodon pedig a ligand-felismerést és specificitást szabályozza.

 


 

EARLY GROWTH RESPONSE; EGR1, 2, 3

 

A stimulust követő korai génindukcióban vesznek részt, mint pl. a FOS.

 

3 DNS-kötő “Zink-finger” motívumot tartalmazó proteinek.

 

Érdekes géncsoport tagja, 5q31 régióban az EGR1:

 

cen—

(IL4/IL5/IRF1/IL3/CSF2)—

TCF7—

IL9—

EGR1—

CD14—

FGFA—

SPARC—

ADRA1—

ter.

 

proto-onkogének, növekedési/differenciálódási faktorok, tumor szuppresszor gének

 


 

 

FOS

FBJ MURINE OSTEOSARCOMA VIRAL ONCOGENE HOMOLOG

 

Magas embrionális expresszió.

 

Szerep: transzkripciós fator, JUN heterodimer formában DNS komplexet képez.

 

Az AP1 kötőhelyhez asszociál, transzkripció-fokozó hatású.

 

Hatására pl. a DNA 5-methylcytosine transferase expressziója többszörösére nő (!!!) és a hiszton acetiláz szintje is változik.

 

Transzformáló hatását egyrészt a génexpresszió fokozásán, másrészt a másodlagos DNS módosítások (DNS metiláció), harmadrészt a kromatin szerkezet megváltoztatásán keresztül éri el.

 

Szerkezet: Leu-zipper.

 


 

ETS1,2

ERYTHROBLASTOSIS VIRUS ONCOGENE HOMOLOG 1,2

 

Előfordulás: pl. thrombocytopenia, pancytopenia

 

ETS1 egy sor nukleáris foszfoproteint kódol 42 - 52 kD  méretben.

Az ETS2 protein transzkripciós faktor, a DNS purinban gazdag TCRA gén (T-CELL ANTIGEN RECEPTOR, ALPHA SUBUNIT) promóter/enhacer régióinak átírását aktiválja.

 

A transzkripciós faktor család más tagjai: ERG, ELK1, ELK2

 

Az ETS 1 és 2 egyenlően oszlik meg a citoplazma és a sejtmag között: az ETS1 a citoplazmában, az ETS2 a sejtmagban található. Feltehetően eltérő biológiai funkciójuk van.

 

Elhelyezkedés: 11q24-q25, az NF-kappa-B környékén.

 


 

MYC

AVIAN MYELOCYTOMATOSIS VIRAL ONCOGENE HOMOLOG

 

8q24.12-q24.13

 

MYC protein 65kDa, nukleáris fehérje, DNShez kötődik.

 

A JUN és a MYC képezik az AP1 transzkripciós faktort, növekedést segítő gének expresszióját váltja ki (ODC, CDC25, stb).

 

Transzkripciós represszora a GAS1 génnek


 

INT2

FIBROBLAST GROWTH FACTOR 3; FGF3

V-INT2 MURINE MAMMARY TUMOR VIRUS INTEGRATION SITE ONCOGENE HOMOLOG

 

Az INT2 expresszió különleges mintázatot mutat a gerincesek fejlődése során. Az embrióban a rhombencephalonban a belső fülek kialakulását kiséri.

 

A differnciációs szignálrendszerben van szerepe.

 

 


 

HRAS

HARVEY RAT SARCOMA VIRAL ONCOGENE HOMOLOG

KRAS   Kirsten rat sarcoma virus

NRAS   NEUROBLASTOMA RAS VIRAL ONCOGENE HOMOLOG

 

 

HRAS, KRAS, és NRAS 21-kD proteineket kódolnak, p21-nek nevezik őket.

 

 Nem találtak génamplifikációt

 

Leírt változások:

Ha-ras

 

hólyagkarcinóma                    gly12val

emlőkarcinoszarkóma           gly12asp

tüdőkarcinóma                       gln61leu

vesekarcinóma                       gln61arg

 

N-ras

          tüdőkarcinóma                       gln61arg

 

K-ras

tüdőkarcinóma                                 GLY12CYS

tüdőkarcinóma, squamous cell       GLY12ARG

gyomorák                                         GLY13ASP GLY12SER

hólyagrák                                         ALA59THR

pancreas carcinoma                         GLY12ASP

leukemia, acute myelogenous         3-BP INS, GLY11INS