1999. évi LXXVI. törvény
a szerzői jogról
A technikai fejlődéssel lépést tartó,
korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi
alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek
megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak,
valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az
oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás
igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok
széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra
figyelemmel - a nemzetközi jogfejlődés eredményeinek követése, valamint szerzői
jogunknak az Európai Közösség irányelveivel való további összeegyeztetése
érdekében is - a következő törvényt alkotja:
ELSŐ
RÉSZ
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
I.
Fejezet
BEVEZETŐ
RENDELKEZÉSEK
A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (1) Ez a törvény védi az
irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik -
függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül
különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi,
szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a
nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi
programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más
formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot
és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a
táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy
anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más
audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés,
szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás
és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti
alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak
terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és
annak terve,
n) a jelmez- és díszletterv,
o) az ipari tervezőművészeti
alkotás.
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a
szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti
meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az
alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a
jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények és az ügyiratok,
valamint a szabványok és más hasonló rendelkezések.
(5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki
a gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c) pont)
és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve
tevékenységi körében végzett ügyintéző tevékenység során keletkezett és bármely
formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire sem.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás,
eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői
jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem
részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti
ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
(8) Az előadóművészek, a
hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, valamint a
filmelőállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben
részesülnek.
A törvény hatálya
2. § Olyan műre, amely először
külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak
akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi
egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § Azokban a kérdésekben,
amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit
kell alkalmazni.
A szerzői jog
4. § (1) A szerzői jog azt illeti,
aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az
eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének
átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege
van.
Közös művek
5. § (1) Több szerző közös művére,
ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és -
kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog
megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók
(összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan
gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű
valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű
valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
6. § (1) Az együttesen létrehozott
műre a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog,
amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a
saját nevében nyilvánosságra hozta.
(2) Együttesen létrehozottnak minősül a
mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon
egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők
jogait külön-külön meghatározni.
Gyűjteményes mű
7. § (1) Szerzői jogi védelemben
részesül a gyűjteményes mű, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy
szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. A védelem a gyűjteményes művet megilleti
akkor is, ha annak részei, összetevői nem részesülnek, illetve nem
részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
(2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői
jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes
művek szerzőinek önálló jogait.
(3) A gyűjteményes műnek minősülő -
számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon működtetett - adattár
védelme nem terjed ki a tartalmát képező adatokra és egyéb alkotóelemekre.
Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra
hozott mű
8. § Ha a művet név nélkül vagy
felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az
gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a
vagyoni forgalomban
9. § (1) A szerzőt a mű
létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a
vagyoni jogok - összessége.
(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem
ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le
róluk.
(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6)
bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem
szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk
halál esetére rendelkezni lehet.
(5) A vagyoni jogokat öröklés útján
megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.
(6) A vagyoni jogok a törvényben
meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A
jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában -
a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
II.
Fejezet
SZEMÉLYHEZ
FŰZŐDŐ JOGOK
A mű nyilvánosságra hozatala
10. § (1) A szerző határoz arról,
hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt
annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság
számára tájékoztatást adni.
(3) A felhasználási szerződés alapján -
ellenkező kikötés hiányában - megadottnak kell tekinteni a szerző
hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás
céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
(4) A szerző halála után fellelt művet -
ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett vagy az
ellenkezőjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt
nyilvánosságra hozatalra szánta.
11. § A szerző alapos okból, írásban
visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már
nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja;
köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti
a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni
jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló
felhasználásban.
A név feltüntetése
12. § (1) A szerzőt megilleti a jog,
hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és
jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének
átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve
feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó
módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a
fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének
megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a
nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása
esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése
nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e
minőségét senki se vonja kétségbe.
A mű egységének védelme
13. § A szerző személyhez fűződő
jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan
megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére
sérelmes.
A személyhez fűződő jogok gyakorlása
14. § (1) A szerző halála után az e
törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn
(31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi
hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a
megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen
megszerezte.
(2) A védelmi idő eltelte után a szerző
emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet (85-93. §)
vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt,
amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a
művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
15. § A szerző meghatározott
személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a
szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
III.
Fejezet
VAGYONI
JOGOK
A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
16. § (1) A szerzői jogi védelem
alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi
formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás
engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély
felhasználási szerződéssel szerezhető.
(2) A szerző engedélye szükséges a mű
sajátos címének felhasználásához is.
(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő
jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen
hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,
a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg,
amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó
bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett
nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét
megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott
alakban érvényes.
(5) A törvényben meghatározott esetekben
a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a
felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kizárhatja az
ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is
csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen
akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad,
vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
(7) Ha e törvény eltérően nem
rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös
jogkezelő szervezetet (85-93. §) a felhasználás módjáról és mértékéről
tájékoztatni.
17. § A mű felhasználásának minősül
különösen:
a) a többszörözés (18-19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24-25.
§),
d) a nyilvánossághoz közvetítés
sugárzással vagy másként (26-27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez
képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő
továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).
A többszörözés joga
18. § (1) A szerző kizárólagos joga,
hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
a) a mű anyagi hordozón való -
közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár
időlegesen, valamint
b) egy vagy több másolat
készítése a rögzítésről.
(2) A mű többszörözésének minősül
különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés
és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a
vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű
tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes
hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti
alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és
utánépítése is.
19. § (1) A hangfelvétel-előállító,
valamint a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adattár összeállítója
követelheti, hogy a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és
zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek
hangfelvételen, videofelvételen, digitális hordozón terjesztett multimédia
műben vagy elektronikus adattárban való újabb többszörözését és példányonkénti
terjesztését megfelelő díjazás ellenében számára is engedélyezzék. A
felhasználási szerződést az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői
jogok közös kezelését végző szervezettel kell megkötni.
(2) Az átdolgozási jogra és e jog
gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
20. § (1) A rádió- és a
televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a
nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy
hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények
előadóművészeit, továbbá hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi
teljesítményeik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel
megfelelő díjazás illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat az
irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
szervezet állapítja meg. A díjszabásról véleményt kell kérni az érintett
szerzők egyéb közös jogkezelő szervezeteitől, valamint az előadóművészi és a
hangfelvétel-előállítói jogok közös kezelését végző szervezetektől is. A díjat
az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a
jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy köteles az irodalmi és a
zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezethez a
forgalomba hozataltól, külföldi gyártás esetén pedig a vámkezelés befejezésétől
számított nyolc napon belül befizetni.
(3) A díjfizetési kötelezettség nem
terjed ki:
a) az export céljából történő
forgalomba hozatalra, továbbá
b) a kizárólag olyan készülékhez
(pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és hanghordozókra,
amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek,
előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú
készítésére.
(4) A befolyt díjaknak a költségek
levonása után fennmaradt összegéből hanghordozók esetében ötven százalék a
zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az előadóművészeket, húsz százalék
a hangfelvételek előállítóit illeti meg.
(5) Képhordozók esetében a befolyt
díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből - ha az érintett közös
jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg -
tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások
mozgóképi alkotóit, négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a
fotóművészeti alkotások szerzőit, tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék
a zeneszerzőket és a zeneszöveg-írókat, valamint huszonöt százalék az
előadóművészeket illeti meg.
(6) Az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a díjaknak azt a
részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt szerzőknek és
szerzői jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a
hangfelvétel-előállítóknak jár, a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek
utalja át.
(7) A jogosultak díjigényüket csak közös
jogkezelő szervezeteik (85-93. §) útján érvényesíthetik, díjukról csak a
felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak
le.
21. § (1) Az olyan művek szerzőit,
valamint az olyan műveket könyvként, kottaként vagy folyóiratban kiadókat,
amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló
hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú
másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára
szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a
jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek kell a 20. § (2)
bekezdése harmadik mondatában meghatározott határidőn belül megfizetnie. E
díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető
is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell
befizetni.
(2) Azoknak a készülékeknek a
felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön jogszabály állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a
közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj megállapításakor figyelembe kell
venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét, az ellenérték
fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.
(4) A díjfizetési kötelezettség nem
terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba hozatalára.
(5) A befolyt díjaknak a költségek
levonása után fennmaradt összegéből harminc százalék a könyv- és
folyóiratkiadókat illeti meg. A nekik járó részt érdek-képviseleti
szervezeteiknek kell átutalni. A fennmaradó hetven százalékból az irodalmi és a
zenei művek szerzőit, valamint a zeneműkiadókat hatvan, a képzőművészeket és a
fotóművészeket tíz százalék illeti meg. Ez utóbbi részt a képzőművészek szerzői
jogainak közös kezelését végző szervezethez kell átutalni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott
felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett közös jogkezelő,
illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem
állapodnak meg.
(7) A szerzők és a kiadók díjigényüket
csak közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezeteik útján
érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk
jutó összeg erejéig mondhatnak le. Ha az ebben a §-ban szabályozott díjigény
érvényesítésére a jogosultak nem alakítanak a 86. § (3) bekezdése alapján külön
közös jogkezelő szervezetet, az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos
szerzői jogok közös kezelését végző szervezet látja el az ezzel a díjazással
összefüggő közös jogkezelést is. Ebben az esetben e közös jogkezelő
szervezetnek a díjszabásról véleményt kell kérnie a könyv- és folyóiratkiadók,
valamint a zeneműkiadók érdek-képviseleti szervezeteitől is.
22. § (1) Aki a 20. §-ban
meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban meghatározott
készüléket üzletszerűen gyárt, illetve aki ilyen kép- vagy hanghordozó vagy
készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden
naptári hónap tizedik napjáig köteles tájékoztatni a közös jogkezelő
szervezetet a forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó
vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást
kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési forrásokról; a
reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a
megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott
tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelezettség
teljesítésének - akár részleges - elmulasztása esetén az egyébként járó
díjazáson felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére
költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével
egyezik meg.
A terjesztés joga
23. § (1) A szerző kizárólagos joga,
hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek
minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság
számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba
hozatalra való felkínálással.
(2) A terjesztés magában foglalja
különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását,
valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő
behozatalát.
(3) Filmalkotás, hangfelvételben foglalt
mű, valamint szoftver esetében a terjesztés joga kiterjed a mű egyes
példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is.
(4) A bérbeadással történő terjesztés
joga az építészet, az iparművészet és az ipari tervezőművészet körében csak a
tervekre vonatkozik.
(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő
kifejezett hozzájárulásával más adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon
történő átruházásával belföldön forgalomba hozta, a terjesztés joga az így
forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás
és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható.
(6) Ha a szerző a filmalkotásra vagy a
hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát a film vagy a
hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog
gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is
megfelelő díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E
díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét azonban csak közös jogkezelő
szervezet (85-93. §) útján érvényesítheti.
(7) A (3) bekezdésben nem említett
műveknek - az építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások
esetében azok terveinek - a nyilvánosság számára történő haszonkölcsönbe adása
esetén a szerzőket megfelelő díjazás illeti meg. E díjigény csak közös
jogkezelés útján érvényesíthető, a jogosultak díjukról csak a felosztás
időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
A nyilvános előadás joga
24. § (1) A szerző kizárólagos joga,
hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a
mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
(2) Előadás különösen
a) a mű előadása közönség
jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például a színpadi
előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás ("élő előadás");
b) a mű érzékelhetővé tétele
bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás
vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű
hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
(3) Nyilvános az előadás, ha az a
nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol
a családon és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy
gyűlhetnek össze.
25. § (1) Már nyilvánosságra hozott
zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásához a szerző engedélyét megadottnak
kell tekinteni, ha az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok
közös kezelését végző szervezet által megállapított díjat e közös jogkezelő
szervezetnek befizették.
(2) Zenemű nyilvános előadása esetén a
szövegírónak csak akkor jár díj, ha a zenemű védelem alatt áll.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt
rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi művek és zenedrámai
művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik előadására.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott
esetekben a tervezett felhasználást és a már megkezdett felhasználás
megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett közös
jogkezelő szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a
helyszínen ellenőrizheti.
(5) A személyes előadóművészi
teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját - a vendéglátó-ipari
zeneszolgáltatás jogdíja kivételével - az előadástól számított három napon
belül kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves
időszakra - ennél rövidebb idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés
teljes időtartamára - kell előzetesen jogot szerezni a felhasználásra.
(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a
(4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek
következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez
tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési
költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell
fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
26. § (1) A szerző kizárólagos joga,
hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak
engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára
hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy
más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
(2) A mű sugárzásának minősül a műhold
útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében
közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság körében
közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével
és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd
onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a
nyilvánosság vehesse.
(3) Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás
is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, hogy a
műsort hordozó jeleket - az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel kötött
megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett
eszközzel (kódoldóval) - a nyilvánossághoz közvetítő szervezet arra alkalmassá
teszi. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-szervezet és a
kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.
(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a
sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz közvetítő szervezet kódolja és a mű
zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak az e szervezettel
kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól
beszerzett kódoldóval lehetséges.
(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort
hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a hozzáférést a nyilvánosság
valamely szűkebb körére korlátozzák.
(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő
rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A felvétel minden egyes
felhasználásáért díjazás jár.
(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz
vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő
közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni
kell.
(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga,
hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott
módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E
joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy
bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
egyénileg választhatják meg.
27. § Az írók, a zeneszerzők és a
szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai
művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik felhasználása kivételével - a
már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának és a 26. §-ban szabályozott más
felhasználásának jogosítására és az említett felhasználásokért fizetendő díjak
mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok
közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.
28. § (1) A szerző kizárólagos joga,
hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét sugárzással
továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
(2) A rádió- vagy televízió-szervezet,
illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő
műsorában sugárzott, illetve közvetített műveknek sugárzással, vezeték útján
vagy egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a
nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan továbbközvetítéséhez a szerző
hozzájárulását megadottnak kell tekintetni, ha a továbbközvetítő szervezet az
irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
szervezetnek a megállapított díjat befizette.
(3) A jogosultak díjigényüket csak közös
jogkezelés útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő
hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) A befolyt díjaknak a költségek
levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös jogkezelő
szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom
százalék a filmgyártókat, húsz százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három
százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások
szerzőit, tizenöt százalék a filmírókat, tizenkilenc százalék a zeneszerzőket
és a zeneszöveg-írókat, valamint harminc százalék az előadóművészeket illeti
meg.
(5) Az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a díjakból az általa
a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi
jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek járó részt a jogosultak közös
jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(6) A magyar közszolgálati
műsorszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken
vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a
Műsorszolgáltatási Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.
Az átdolgozás joga
29. § A szerző kizárólagos joga,
hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a
mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a
filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek
eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban
létrehozott mű
30. § (1) Eltérő megállapodás
hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató
szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt
rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében
bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti
meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel
kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
(4) A szerző a munkáltató jogszerzése
esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a
felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.
(5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek
munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz
való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat
(13. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni.
Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a
művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a
változtatással a szerző nem ért egyet.
(6) A szerző munkaviszonyból folyó
kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat
írásba kell foglalni.
(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség
teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy
szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű
jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.
A védelmi idő
31. § (1) A szerzői jogok a szerző
életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző
halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt
szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
(3) Ha a szerző személye nem állapítható
meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától
számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a
védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű
esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.
(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi
ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított
hetven év.
(6) A filmalkotás védelmi idejét az utoljára elhunyt szerzőjének
halálát követő év első napjától kell számítani.
(7) Ha a védelmi időt nem a szerző,
illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első
napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától
számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem
részesülhet szerzői jogi védelemben.
32. § A szerző vagyoni jogaihoz
igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy a 31. §
(7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen
nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem
időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított
huszonöt év.
IV.
Fejezet
A
SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI
Általános szabályok
33. § (1) A szabad felhasználás
körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.
Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény
rendelkezéseinek megfelelően.
(2) A felhasználás a szabad
felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett,
illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és
indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben
megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás
rendeltetésével össze nem férő célra.
(3) A szabad felhasználásra vonatkozó
rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4) E fejezet rendelkezéseinek
alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás,
ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző
iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a
felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a
tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.
A szabad felhasználás esetei
34. § (1) A mű részletét - az átvevő
mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a
forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy
zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási
célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott
megjelölt szerző megnevezésével átvehető. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű
felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű
többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az
ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy
segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
35. § (1) Magáncélra bárki készíthet
a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve
sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki
létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett
adattárra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való
rögzítésére.
(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat
vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
(3) Nem minősül szabad felhasználásnak -
függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről számítógéppel,
illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot.
(4) A célnak megfelelő módon és mértékig
saját célra, valamint - vállalkozási tevékenységen kívüli - belső intézményi
célra is készíthető másolat, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás
célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz
szükséges,
b) saját példányról
archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára
készül, vagy
c) megjelent mű kisebb részéről,
illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül.
(5) Könyvként kiadott mű egyes részei,
valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai
osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz
szükséges példányszámban többszörözhetők.
(6) Szabad felhasználás a mű ideiglenes
többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy megvalósulhasson a műnek a szerző
által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett
felhasználása, feltéve, hogy az ideiglenes többszörözés az ilyen felhasználásra
irányuló műszaki folyamatnak elválaszthatatlan része, amelynek nincs önálló
gazdasági jelentősége.
36. § (1) Tény- és híranyagot
tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével - szabadon átvehetők.
Nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható, de az
oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, továbbá a szórakoztatás céljából
tartott előadások felhasználásához, valamint beszédek gyűjteményes kiadásához a
szerző hozzájárulása szükséges.
(2) A televíziós műsorszolgáltatásban
bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari
tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen
felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
(3) A díszlet és jelmez céljára készült
műveknek a televíziós műsorszolgáltatásban való felhasználásához a szerző
engedélye és nevének feltüntetése szükséges.
37. § (1) Politikai hírműsorszám
keretében, valamint a műsorszolgáltató más időszerű műsorszámaiban egyes művek
a napi eseményekkel kapcsolatban, az alkalom által indokolt mértékben
közölhetők. Ilyen esetben a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
(2) Nyilvánosan kiállított
képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari
tervezőművészeti műveket mind a napilapok és a folyóiratok, mind a
műsorszolgáltatók híradói és más időszerű műsorszámai bemutathatnak.
(3) Időszerű az a műsorszám, amely egy
adott időponthoz fűződő, meghatározott eseményről ad tájékoztatást vagy
ismertetést, és csak ennek keretében, járulékosan használja fel egyes művek
kisebb részleteit.
38. § (1) Ha az előadás
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a
közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő
esetekben:
a) színpadi mű esetében műkedvelő
művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat
alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
b) iskolai oktatás céljára és
iskolai ünnepélyeken,
c) szociális és időskori gondozás
keretében,
d) nemzeti ünnepeken tartott
ünnepségeken,
e) egyházak vallási szertartásain
és egyházi ünnepségein,
f) magánhasználatra, valamint
alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
(2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas
arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy
látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget látogató vendégek
vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül
különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik.
Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt
költségeket meghaladó térítés is.
(3) Nem minősül iskolai oktatási célú
előadásnak az iskolai táncmulatság.
(4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek,
továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek által kizárólag
tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel is.
39. § A nyilvános könyvtárak a mű
egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés nem
vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett
adattárra.
40. § A szabad felhasználás körében
többszörözött példányok - a könyvtárközi kölcsönzés kivételével - nem
terjeszthetők a szerző engedélye nélkül.
41. § (1) A mű nem üzletszerű
többszörözése és terjesztése a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az
kizárólag a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgálja és kizárólag
a célnak megfelelő módon valósul meg.
(2) Bírósági, továbbá államigazgatási
vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a célnak megfelelő módon
és mértékben felhasználható.
V.
Fejezet
A
FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK
A felhasználási szerződések általános szabályai
42. § (1) Felhasználási szerződés
alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig
köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a
felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó
rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály
az eltérést nem tiltja.
(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma
nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell
elfogadni.
43. § (1) A felhasználási szerződés
csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási
engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további
felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű
felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt
tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási
engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos
jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.
(3) A felhasználási engedély korlátozható
valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás
meghatározott mértékére.
(4) Jogszabály vagy a szerződés eltérő
rendelkezése hiányában a felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére
terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek
felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.
(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat
a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem
határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés
céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és
mértékre korlátozódik.
44. § (1) Semmis a felhasználási
szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli
művének felhasználására ad engedélyt.
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen
felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A
felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem
tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán
azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását
hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
45. § (1) A felhasználási szerződést
- ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni.
(2) Nem kötelező a szerződés írásba
foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés
esetén.
46. § (1) A felhasználó az engedélyt
harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik
személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten
megengedte.
(2) A felhasználási engedély a
felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása
esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
(3) Ha a felhasználó a szerző
beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási
engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll
át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási
szerződés teljesítéséért.
47. § (1) A felhasználási engedély
csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
(2) A mű többszörözésére adott engedély
csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet
kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy
elektronikus adathordozóra másolja.
(3) A mű terjesztésére adott engedély
csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a
műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.
(4) A mű többszörözésére adott engedély -
kétség esetén - kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. Ez nem
vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő
behozatalára.
48. § A polgári jog általános
szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést,
ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő
lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a
szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően
naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
49. § (1) A jövőben megalkotandó
műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű
átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a
felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától
számít. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem
nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.
(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó
műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben -
megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is
visszaadni.
(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok
nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől
díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.
(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt
csak mérsékelt díjazás illeti meg.
50. § Ha a szerző a mű
felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy
nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles
végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget
tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
51. § (1) A szerző felmondhatja a
kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
a) a felhasználó nem kezdi meg a
mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy - ennek hiányában - az
adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
b) a felhasználó a szerződéssel
megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására
alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
(2) Ha a felhasználási szerződést
határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1)
bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől
számított két év eltelte után gyakorolhatja.
(3) A felmondás jogát a szerző csak azt
követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő
határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott
felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel
csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő legfeljebb
ötéves időtartamra lehet kizárni.
(5) Felmondás helyett a szerző - a
felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti az
engedély kizárólagosságát.
52. § (1) Ha a felhasználási
szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket
csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől
számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik
fél hat hónapra felmondhatja a szerződést.
(2) A szerző az (1) bekezdésben
szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.
53. § (1) Ha a szerző alapos okból
visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már
nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a
felhasználási szerződést felmondhatja.
(2) A felmondási jog gyakorlásának
feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat időpontjáig felmerült
kár megtérítésére.
(3) Ha a felhasználási szerződésnek az
(1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét
hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további
felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.
(4) Az előfelhasználási jogra az
elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
54. § A felhasználási szerződés a
jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a
szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is, ha a
védelmi idő eltelt.
55. § A felhasználási szerződésre
vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok
átruházására irányuló szerződésekre, valamint az előadóművészi teljesítmények
felhasználására vonatkozó szerződésekre is.
Kiadói szerződés
56. § (1) Kiadói szerződés alapján a
szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult
azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
(2) A kiadás joga - kétség esetén - a mű
magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés alapján gyakorolható kiadási
jog - a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek
kivételével - kizárólagos.
57. § (1) Irodalmi mű kiadásánál
képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.
(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy
művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják ki, az egyes képek
felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.
MÁSODIK
RÉSZ
EGYES
MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VI.
Fejezet
A
SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER)
58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében
foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó felületének alapját
képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy
matematikai műveletre is.
(2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat
alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti programnyelvétől eltérő programnyelvre
történő átírására is.
(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok
átruházhatók.
(4) A szerző munkaviszonyból folyó
kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. § (3)-(4) bekezdésében
foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
59. § (1) Eltérő megállapodás
hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az
átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más
módosítására - ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének
többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert
jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
(2) A felhasználási szerződésben sem
zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a
szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
(3) Aki a szoftver valamely példányának
felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is megfigyelheti és
tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak
betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása
során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló
elgondolást vagy elvet megismerje.
60. § (1) A szerző engedélye nem
szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen
az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes
működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy
a) e felhasználási cselekményeket
a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának felhasználására jogosult más
személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;
b) az együttes működtetéshez
szükséges információ az a) pontban
említett személyek számára nem vált könnyen hozzáférhetővé;
c) e felhasználási cselekmények a
szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együttes működtetés
biztosításához szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ
a) nem használható fel az
önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli célra;
b) mással nem közölhető, kivéve,
ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé
teszi;
c) nem használható fel a
kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez,
előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével
járó bármely más cselekményhez.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott
cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1)
bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. § (1) bekezdésében szabályozott
határidő szoftver esetében négy hónap.
(5) Nem kötelező a szoftver
felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver műpéldányának a
kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
VII.
Fejezet
ADATTÁR
61. § (1) Az adattárra vonatkozó
vagyoni jogok átruházhatók.
(2) A szerző munkaviszonyból folyó
kötelessége teljesítéseként összeállított adattárra a 30. § (3)-(4)
bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
62. § (1) Nem szükséges a szerző
engedélye ahhoz, hogy a - gyűjteményes műnek minősülő - adattárat jogszerűen
felhasználó személy az adattár tartalmához való hozzáféréshez és az adattár
tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze.
(2) Ha csak az adattár valamely részének
felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az
adattár e részére kell alkalmazni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott
cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
VIII.
Fejezet
A
REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT MŰ
63. § (1) A reklámozás céljára
megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra átruházhatók.
(2) E vagyoni jogok átruházására irányuló
szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a
felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám
hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.
(3) E művekre a közös jogkezelés nem
terjed ki.
(4) Előzetesen meglévő műnek reklámozás
céljára történő felhasználása esetén a szerző és a felhasználó megállapodhatnak
abban, hogy a művet - kizárólag az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása és
a reklámozásban történő felhasználás szempontjából - reklámozás céljára
megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő szervezettel
(85-93. §) szemben csak akkor válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet
írásban értesíti.
IX.
Fejezet
FILMALKOTÁSOK
ÉS MÁS AUDIOVIZUÁLIS MŰVEK
Általános szabályok
64. § (1) Filmalkotás az olyan mű,
amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal
összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen
hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre
készült játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint
az animációs és az ismeretterjesztő film.
(2) A filmalkotás szerzői a film céljára
készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a
film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. E
rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e
törvényben biztosított jogait.
(3) A film előállítója (a továbbiakban:
előállító) az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és
megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb
feltételeiről.
65. § (1) A filmalkotás akkor
befejezett, ha végleges változatát a szerzők és az előállító ilyenként
elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg
egyoldalúan.
(2) A befejezett film hozzáadással,
elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy bármilyen más
megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott
jogok gyakorlásakor - a szerzők közötti eltérő megállapodás hiányában - a
rendező képviseli a többi szerzőt.
(4) Az előállító - az (1)-(2) bekezdésben
szabályozott jogok kivételével - a szerzők személyhez fűződő jogainak a
védelmében is felléphet.
(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a
munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként megalkotott művekre vonatkozó
általános szabályok (30. §).
A megfilmesítési szerződés
66. § (1) A filmalkotás
létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés)
alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét -
ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás
felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.
(2) A felhasználás jogának átruházása nem
terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (6) bekezdésében és a 28. §-ban szabályozott
vagyoni jogokra.
(3) A szerzőt minden egyes felhasználási
mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A felhasználáshoz kapcsolódó
bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film
megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles.
(4) Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más -
akár belföldi, akár külföldi - természetes vagy jogi személlyel együttesen is
gyakorolhatja.
(5) Az előállító évente legalább egyszer
köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó bevételeiről a szerzőnek
felhasználási módonként írásban elszámolni.
(6) Ha az előállító a mű elfogadásától
számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi meg, vagy megkezdi ugyan,
de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a szerződést és
arányos díj megfizetését követelheti. A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg
megilleti, a művel pedig szabadon rendelkezik.
(7) Ha a szerződést a film céljára
jövőben megalkotandó műre kötik meg, az előállító köteles a mű átvételétől
számított hat hónapon belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a művet
elfogadja-e vagy annak kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása
esetén a kijavítás elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű
elfogadásáról az átvételtől számított három hónapon belül köteles az előállító
nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű elfogadására vonatkozó
nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet elfogadottnak kell
tekinteni.
(8) A szerző az előállítás befejezésétől
számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával
köthet újabb megfilmesítési szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a rajz- vagy
bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint - a felek megállapodása esetén
- a szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú
másik művére is.
X.
Fejezet
KÉPZŐMŰVÉSZETI,
FOTÓMŰVÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI, IPARMŰVÉSZETI ÉS IPARI TERVEZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK,
MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK TERVEI
Személyhez fűződő jogok
67. § (1) A mű jogosulatlan
megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény
tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a
külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.
(2) A tervezőnek joga van meghatározni,
hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol
és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a használó
vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy
aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.
(3) A szerző nevét abban az esetben kell
a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti,
iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény
bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás,
illetőleg iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor
ugyancsak meg kell jelölni a szerzőt.
(4) Építészeti vagy műszaki alkotás
tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az eredeti terv szerzőjét
kell feltüntetni.
(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt
rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások
felhasználására nem alkalmazható.
(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a
művet az arra jogosultak bemutassák és arról felvételeket készítsenek, ha ez
méltányos érdekeit nem sérti.
A szabad felhasználás esetei
68. § (1) A szabadban, nyilvános
helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és
iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül
elkészíthető és felhasználható.
(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás,
továbbá iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] képzőművészeti, építészeti,
iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti
alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.
A kiállítás joga
69. § (1) A képzőművészeti,
fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás tulajdonosa
köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző
rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
(2) Képzőművészeti, fotóművészeti,
építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző beleegyezése
szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző
beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét
fel kell tüntetni.
A követő jog
70. § (1) Eredeti képzőművészeti és
iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet közreműködésével történő átruházásakor szerzői díjat kell
fizetni. E rendelkezést csak az alkotás tulajdonjogának a szerző részéről
történő, első átruházását követően kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotásnak minősül a festmény, a rajz,
a sorszámmal és a szerző kézjegyével ellátott sokszorosított képgrafika és
iparművészeti alkotás, valamint a szobrászati alkotás és a gobelin.
(3) A szerzői díj a vevőt terheli.
Mértéke az általános forgalmi adót nem tartalmazó vételár öt százaléka. A díj
beszedéséért és átutalásáért a kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezet felel.
(4) A muzeális intézmény és a muzeális
közgyűjtemény mentes a díjfizetési kötelezettség alól.
(5) A szerzői díjat a képzőművészeti és
iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző
szervezethez kell átutalni. A közös jogkezelő szervezet a hozzá befolyt szerzői
díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.
(6) Az (1) bekezdésben említett
gazdálkodó szervezet a szerzői díjat negyedévenként - a negyedévet követő hónap
20. napjáig - köteles átutalni a közös jogkezelő szervezethez. Az átutaláskor
közölni kell a szerző nevét - vagy azt, hogy a szerző nevét a művön nem tüntették
fel -, valamint a mű címét, technikáját és művenként a díj összegét.
Egyéb rendelkezések
71. § Az ipari termelés célját
szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás tekintetében:
a) jogszabály vagy szerződés a
törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot;
b) a felhasználót megilleti - a
szerződésben meghatározott körben - a kizárólagos felhasználás és a változtatás
joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni;
c) a szerződésben rendelkezni
kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül
használja fel.
72. § Megrendelésre készült képmás
tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is
szükséges.
HARMADIK
RÉSZ
SZOMSZÉDOS
JOGOK
XI.
Fejezet
A
SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGOK VÉDELME
Az előadóművészek védelme
73. § (1) Ha a törvény eltérően nem
rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy
a) rögzítetlen előadását
rögzítsék;
b) rögzítetlen előadását
sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve, ha az előadás,
amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is
sugárzott előadás;
c) rögzített előadását
többszörözzék;
d) rögzített előadását
terjesszék;
e) rögzített előadását vezeték
útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
egyénileg választhassák meg.
(2) Előadóművészek együttese esetében a
közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat képviselőjük útján
gyakorolhatják.
(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz,
hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással - ellenkező kikötés
hiányában - a film előállítójára [64. § (3) bek.] ruházza át az (1) bekezdésben
említett vagyoni jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az előadóművészeknek a
20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét. A 23. § (6) bekezdését az
előadóművészekre is megfelelően alkalmazni kell.
74. § (1) Az előadóművészt a 73. §
(1) bekezdésében említett felhasználásokért - ha e törvény másként nem
rendelkezik - díjazás illeti meg.
(2) Az előadás sugárzás vagy a
nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazására és a
73. § (1) bekezdés e) pont szerinti
hozzájárulás gyakorlására a 27. § rendelkezéseit az előadóművészek, illetve
közös jogkezelő szervezetük (85-93. §) esetében is megfelelően alkalmazni kell.
75. § (1) A 73. § (1) bekezdésében
említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti az a személyhez
fűződő jog, hogy nevét - a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon
- feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes,
valamint az együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére
terjed ki.
(2) Az előadóművész személyhez fűződő
jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan
megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely az előadóművész becsületére vagy
hírnevére sérelmes.
A hangfelvételek előállítóinak védelme
76. § (1) Ha a törvény eltérően nem
rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy
a hangfelvételt
a) többszörözzék;
b) terjesszék;
c) vezeték útján vagy bármely más
eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a
nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
(2) A hangfelvétel előállítóját az (1)
bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény másképp nem rendelkezik -
díjazás illeti meg.
77. § (1) Kereskedelmi célból
kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és
bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi
védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a
felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely - a jogosultak közötti eltérő
megállapodás hiányában - fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel
előállítóját és az előadóművészt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt
rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi célból kiadottnak kell
tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e)
pontjában és a 76. § (1) bekezdésének c)
pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.
(3) A jogosultak díjigényüket közös
jogkezelő szervezeteik (85-93. §) útján érvényesíthetik, díjukról csak a
felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak
le.
78. § (1) A hangfelvétel forgalomba
hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához, bérbeadásához - a
hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül - a hangfelvétel
előállítójának, valamint - előadás hangfelvétele esetében - az előadóművésznek
a hozzájárulása is szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak - eltérő megállapodásuk
hiányában - egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az előadóművészek
díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik (85-93. §) útján érvényesíthetik,
díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg
erejéig mondhatnak le.
79. § A hangfelvétel előállítóját
megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain feltüntessék.
A rádió- és televízió-szervezetek védelme
80. § (1) Ha a törvény eltérően nem
rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz,
hogy műsorát
a) más rádió- vagy
televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő
közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék;
b) rögzítsék;
c) rögzítés után többszörözzék,
ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés a 83. § (2) bekezdése
alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a 83. § (2)
bekezdése vonatkozik.
(2) Ha a törvény eltérően nem
rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy
műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj
ellenében hozzáférhető a közönség számára.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett
felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - díjazás jár.
(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz
vezeték útján történő közvetítése [26. § (7) bek.] esetén az (1)-(3)
bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.
81. § A 80. §-ban említett
felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a saját
műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét
feltüntessék.
A filmek előállítóinak védelme
82. § (1) A film előállítójának [64.
§ (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet
a) többszörözzék;
b) terjesszék, ideértve a
nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
c) vezeték útján vagy bármely más
eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a
nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett
felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - díjazás jár.
(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell
a film előállítójának védelmére is.
A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya
83. § (1) Az e fejezetben
szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi, tudományos és
művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.
(2) Nincs szükség a szomszédos jogi
jogosult hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői
jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző
hozzájárulását. Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a
felhasználásért díjazás jár, a 16. § (4)-(5) bekezdésének első mondatában a
díjazás arányos mértékére vonatkozó rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak
esetében is alkalmazni kell.
A védelmi idő
84. § (1) Az e fejezetben
szabályozott jogok a következő időtartamokban részesülnek védelemben:
a) a hangfelvételek és az azokban
rögzített előadások annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben a
hangfelvételt először forgalomba hozták, illetve - ha ezalatt nem hozták
forgalomba a hangfelvételt - annak az évnek a végétől számított ötven évig,
amelyben a hangfelvétel készült;
b) a nem rögzített előadások
annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben az előadást tartották;
c) a sugárzott műsor vagy a vezeték
útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsor annak az évnek a végétől számított
ötven évig, amelyben a sugárzást, illetve átvitelt végezték;
d) a filmek annak az évnek a
végétől számított ötven évig, amelyben a filmet forgalomba hozták, illetve - ha
ezalatt nem hozták forgalomba a filmet - annak az évnek a végétől számított
ötven évig, amelyben a film elkészült.
(2) Ha a nyilvánossághoz közvetítés
megelőzi a forgalomba hozatalt, az (1) bekezdésben szabályozott időtartamokat
az első forgalomba hozatal éve helyett az első ízben a nyilvánossághoz történő
közvetítés évét alapul véve kell számítani.
NEGYEDIK
RÉSZ
KÖZÖS
JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI
XII.
Fejezet
A
SZERZŐI ÉS A SZOMSZÉDOS JOGOK KÖZÖS KEZELÉSE
Közös jogkezelés
85. § Közös jogkezelésnek minősül a
szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a
sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói
teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt
egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a
jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt
a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.
Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről
86. § (1) A szerzői és a szomszédos
jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő közös jogkezelést végző
szervezetekről a Kormány által kijelölt miniszter vagy országos hatáskörű szerv
vezetője (a továbbiakban: miniszter) nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba
közös jogkezelést végző szervezetként csak egyesület (Ptk. 61-64. §) vehető
fel.
(2) Országosan csak egy-egy egyesület
vehető nyilvántartásba a következő művekkel, illetve teljesítményekkel
kapcsolatos szerzői, illetve szomszédos jogok közös kezelésére:
a) irodalmi és zenei művek,
b) egyéb alkotóművészeti
alkotások,
c) filmalkotások,
d) előadóművészi teljesítmények,
e) hangfelvételek.
(3) A jogosultak önrendelkezési jogának
érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának fokozása érdekében a (2)
bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2) bekezdésben
említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba
vehető, de ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére
csak egy egyesület vehető nyilvántartásba.
87. § (1) A nyilvántartásban fel
kell tüntetni, hogy az egyesület milyen jogkezelési tevékenységet folytat. Más
szervezetnek történő díjfizetés, illetve más szervezettel történő megállapodás
az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében a nyilvántartásba vett
egyesület és az érintett jogosultak irányában nem hatályos, és nem mentesít a
szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.
(2) A nyilvántartásba vett egyesület
által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a
nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a
nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak
az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti
módosítását követően is.
88. § (1) Az az egyesület vehető a
közös jogkezelést végző szervezetek nyilvántartásába,
a) amelyhez valamennyi érintett
jogosult - megbízást adva az egyesületnek a közös jogkezelésre - csatlakozhat
az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;
b) amelynek tagja, vagy amelyhez
csatlakozni kíván az egyesület által megjelölt jogkezelési tevékenységben
érdekelt belföldi jogosultak jelentős része;
c) amely - munkavállalói révén -
rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges,
megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;
d) amely felkészült a közös
jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;
e) amely az érintett külföldi
jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás
szempontjából fontos szervezetekkel kölcsönös képviseleti szerződéseket kötött,
vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló kölcsönös szándéknyilatkozatokkal
rendelkezik;
f) amelynek alapszabálya
rendelkezik arról, hogy az egyesület
1. célja az érintett
jogosultak jogainak közös kezelése, valamint e jogosultak érdekeinek védelme,
különösen a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok saját nevében történő
gyakorlása és érvényesítése a bíróság és a hatóságok előtt,
2. nyilvántartást vezet a
közös jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, szomszédos jogi
teljesítményekről, illetve jogosultakról,
3. a közös jogkezelést nem
vállalkozási tevékenységként végzi, és - ha van ilyen - kiegészítő vállalkozási
tevékenységének eredményét csak költségeinek csökkentésére használja fel,
4. működésének költségeit a
befolyó jogdíjakból kezelési költség címén levont összegekből, valamint - ha az
alapszabály ezt egyébként előírja - a tagdíjakból fedezi,
5. a közös jogkezeléssel elért
és az indokolt kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata
alapján felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok
tagjai-e vagy sem.
(2) Annak megállapításakor, hogy az
egyesületnek tagja-e vagy ahhoz csatlakozni kíván-e az érintett jogosultak
jelentős része, a jogosultak létszámát és a jogdíjakból való részesedésük
arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez
kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha biztosítani tudja
az érintett jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek vagy
szomszédos jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan
nyilvántartását, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a
jogosultak számára.
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport
ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri
nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek,
közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket
összességében a legjobban tudja megvalósítani.
89. § (1) A szerzői és a szomszédos
jogok közös kezelésére vonatkozó nyilvántartásba történő felvételre irányuló
eljárás kérelemre indul.
(2) A kérelemhez csatolni kell a
nyilvántartásba vételhez szükséges - a 88. § (1) bekezdésében meghatározott -
feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban csak azoknak a tagoknak,
illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak a személyes adatai
közölhetők, akik ehhez hozzájárultak.
(3) A miniszter a nyilvántartásba vételt
a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő egyesületekről és
az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a miniszter közleményt
jelentet meg a Magyar Közlönyben.
(4) A szerzői és a szomszédos jogok közös
kezelését végző egyesületekről vezetett nyilvántartás részletes szabályait a
miniszter - vagy az országos hatáskörű szerv felett felügyeletet gyakorló
miniszter - rendeletben állapítja meg.
A közös jogkezelés általános szabályai
90. § (1) A szerzői és a szomszédos
jogok közös kezelését végző egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás
szerint jogkezelésre jogosult, rendszeres időközönként megállapítja az egyes
felhasználási módok tekintetében - a felhasználókra indokolatlan megkülönböztetés
nélkül vonatkozó - jogdíjakat és a felhasználás egyéb - szintén indokolatlan
különbségtétel nélkül érvényesülő - feltételeit.
(2) A jogdíjak és egyéb feltételek
megállapításához a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter a jóváhagyás
előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók
érdek-képviseleti szervezeteitől. Ilyennek minősülnek a törvény 21. §-ában meghatározott
díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti
szervezetei. A jóváhagyás a jogdíjak és egyéb feltételek alkalmazásának és a
Magyar Közlönyben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki,
illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a jogdíjak és
az egyéb feltételek tekintetében.
(3) A jogdíjakat és a felhasználás egyéb
feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően
a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza.
(4) A díjszabást a felhasználókkal
szemben indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
91. § (1) Ha a közös jogkezelést
végző - a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett - egyesület valamely
felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben
díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult az egyesület által végzett
jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult - közös jogkezelés alá
tartozó - azonos műfajú műveinek vagy szomszédos jogi teljesítményeinek
felhasználására is, az ezekre a művekre vagy szomszédos jogi teljesítményekre
vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók,
ha a közös jogkezelést végző egyesület által végzett jogkezelés szempontjából
érintett jogosult az egyesülethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen
tiltakozik művei vagy szomszédos jogi teljesítményei felhasználásának közös
jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A jogkezelő szervezet köteles a
nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége
előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A
jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő
engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést jogszabály írja elő.
92. § (1) A 86-89. §-ok alapján
nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület a közös jogkezelés
körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként
érvényesíti.
(2) A közös jogkezelés útján
érvényesített díjigényekkel, valamint a megfizetett vagy beszedett díjakkal a
jogosultak közötti felosztásukig a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett,
közös jogkezelést végző egyesület rendelkezik.
(3) Ha a közös jogkezelést a törvény írja elő - a mechanikai
többszörözés engedélyezése (19. §) kivételével -, az ellenkező bizonyításáig
vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények
védelemben részesülnek.
(4) A közös jogkezelő szervezet az általa
végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli kérésére - költségtérítés
ellenében - írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által egyedileg
megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
(5) A közös jogkezelő szervezet a
díjszabásban a felhasználásra való jogosítás feltételeként előírhatja, hogy a
felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve szomszédos
jogi teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás esetén csak az élő
előadásra [24. § (2) bek. a) pont]
alkalmazható.
A közös jogkezelés felügyelete
93. § (1) A közös jogkezelési
tevékenység felett - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17.
§-ával összhangban - gyakorolt felügyelet körében a miniszter ellenőrzi, hogy a
nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő egyesületnél folyamatosan
megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más
belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
(2) A közös jogkezelést végző - a 86-89.
§-ok alapján nyilvántartásba vett - egyesület a felügyelet ellátásához megküldi
a miniszternek
a) alapszabályát;
b) szervezeti és működési
szabályzatát;
c) felosztási szabályzatát;
d) azoknak a tagjainak a
névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak;
e) ügyintéző és képviseleti
szerve tagjainak névsorát;
f) éves beszámolóját;
g) a külföldi közös jogkezelő
szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.
(3) A miniszter a felügyelet körében - ha
a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát vagy az (1) bekezdésben
említett jogszabályok megsértését észleli -, megteszi a következő
intézkedéseket:
a) írásban figyelmezteti a közös
jogkezelő egyesület ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel
feltételeinek, illetve a szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés
helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;
b) megkeresi az ügyészséget az
egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele
céljából;
c) ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el, vagy a
törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható
tőle eredmény, törli a közös jogkezelést végző egyesületet a nyilvántartásból,
és ezt a Magyar Közlönyben közzéteszi.
XIII.
Fejezet
A
SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI
Polgári jogi jogkövetkezmények
94. § (1) A szerző jogainak
megsértése esetén - az eset körülményei szerint - a következő polgári jogi
igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés
megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés
abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő -
nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség
esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő
nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő
szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások
előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, a
jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel
elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet
megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő
részéről vagy költségén, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez
használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállott dolog
megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától megfosztását.
(2) A szerzői jog megsértése esetén a
polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az
is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik.
(3) A szerzői jog megsértése miatt
indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást
érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező
valószínűsíti, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint, hogy ő a
szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői
jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében
fellépni a jogsértéssel szemben.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a
szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a
jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már
eltelt.
(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés
tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem
előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(6) Ha a szerzői jog megsértése miatt
indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben
valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti
a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a
szemle lehetővé tételére.
(7) A szerzői jog megsértése miatt
indított perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését
biztosítékadáshoz kötheti.
Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével
szemben
95. § (1) A szerzői jog
megsértésének következményeit kell alkalmazni minden olyan cselekményre -
ideértve eszközök gyártását és forgalmazását, szolgáltatások nyújtását is -,
amely jogosulatlanul teszi lehetővé vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére
szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki
intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve
célja. E rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az említett cselekményeket
végző személy tudja vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság
mellett tudnia kellene, hogy a cselekmények jogosulatlanul teszik lehetővé vagy
könnyítik meg a szerzői jog védelmére szolgáló, hatásos műszaki intézkedések
megkerülését.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
műszaki intézkedésnek minősül minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás,
illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog megsértését megelőzze
vagy megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha
az intézkedés eredményeként a mű a felhasználó számára csak - a szerző
engedélyével végzett - olyan cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek
az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását
igénylik.
A jogkezelési adatok védelme
96. § (1) A szerzői jog
megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan
eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan
terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a
nyilvánossághoz másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy
amelyeken megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt
cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja vagy az adott helyzetben
általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményével
lehetővé teszi vagy megkönnyíti a szerzői jog megsértését, vagy mást arra
indít.
(2) Jogkezelési adat a jogosultaktól
származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó
jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztat,
ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve,
hogy az adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz
történő közvetítésével összefüggésben jelenítik meg.
A szerzői jog megsértésének vámjogi
következményei
97. § A szerzői jog megsértése
esetén a szerző - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a
vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk belföldi forgalomba
kerülésének megakadályozására.
Jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén
98. § (1) A szerző jogainak
megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a 43. § (1) bekezdése
alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása
iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól számított
harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a
jogsértés miatt.
(2) A nem kizárólagos felhasználási
engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási
szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.
A szomszédos jogok megsértésének következményei
99. § A 94-97. §-ok rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell a XI. fejezet szabályainak megsértése esetén,
illetve az abban a fejezetben szabályozott jogokkal kapcsolatos műszaki
intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is.
ÖTÖDIK
RÉSZ
VEGYES
ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIV.
Fejezet
JÁRULÉKFIZETÉS
A VÉDELMI IDŐ ELTELTE UTÁN
100. § (1) A szerzői jogok védelmi
idejének eltelte után az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás
tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet
közreműködésével történő átruházásakor járulékot kell fizetni.
(2) Az eredeti képzőművészeti és
iparművészeti alkotások körének meghatározására, a járulék kötelezettjére,
mértékére, beszedésére, átutalására és a járulék alóli mentességre a 70. §
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a közös
jogkezelő szervezet a hozzá átutalt járulékot az alkotói tevékenység
támogatására és az alkotóművészek szociális céljára használja fel.
(3) A közös jogkezelő szervezet a járulék
címén befolyt összeget külön köteles kezelni és nyilvántartani.
(4) A közös jogkezelő szervezet a járulék
összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, az 86. §-ban
említett miniszter irányítása alatt működő minisztérium (országos hatáskörű
szerv) hivatalos lapja útján tájékoztatja.
XV.
Fejezet
A
SZERZŐI JOGI JOGVITÁK RENDEZÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK
Szerzői jogi szakértő testület
101. § (1) Szerzői jogi jogvitás
ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt
kérhetnek a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő szakértő testülettől. A
testület tagjait az igazságügyminiszter a nemzeti kulturális örökség miniszterével
egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki.
(2) A testület szakvéleményét három- vagy
öttagú tanácsban, szótöbbséggel alakítja ki.
(3) A szerzői jogi szakértő testület
felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával
kapcsolatos kérdésekben.
(4) A testület szervezetének és
működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
Egyeztető testület
102. § Ha a nyilvánossághoz - az
eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - történő egyidejű változatlan
továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok
közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a
felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott
egyeztető testülethez fordulhat.
103. § (1) Az egyeztető testület
megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény II.
fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető
testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület (101. §) tagjai közül kell
kijelölni.
(2) Az egyeztető testület a szerzői jogi
szakértő testületen belül működik.
104. § (1) Az egyeztető testület
eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását elősegítse. A
testület eljárása nem érinti a 90. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések
alkalmazhatóságát.
(2) Ha a felek között nem jön létre
megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a megállapodás
tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.
(3) A javasolt megállapodást a felek
kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják. Hallgatólagos elfogadásnak
kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől számított
három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
(4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban
foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető
testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak hatálybalépésétől
számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.
105. § (1) Az egyeztető testület
eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik
félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető
testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására
nem kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az
egyeztető testület - a (2) bekezdésben említett szabályzat keretein belül - az
eljárási szabályait, valamint a díjszabását maga állapítja meg.
(2) Az egyeztető testület eljárási
szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki és az
igazságügyminiszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a
Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét ellátó miniszter, valamint a nemzeti kulturális
örökség miniszterének véleményét.
XVI.
Fejezet
ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
A szerzői jog más jogosultjai
106. § (1) Ahol e törvény szerzőt
említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve a szerzői jog
más jogosultját is.
(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához
szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás megindításáról értesíti
az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet.
Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy
a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és a
zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek
kell küldeni.
(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog
örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos hagyatékátadó végzés, a
bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának megküldésével - a (2)
bekezdés megfelelő alkalmazásával - értesíti az érintett közös jogkezelő
szervezetet.
(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre,
illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó végzésre és az ítéletre
vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz tartozó
szerzői jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.
(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos
hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4) bekezdésben foglaltakon kívül
tartalmazza a "kivonat" minőség megjelölését, valamint azt, hogy az
milyen célra használható fel.
(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni
akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más rendelkezést, mint amit a
(4) bekezdés előír.
(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet
köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és abból a felhasználók számára
a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között adatot
szolgáltatni.
(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltakat
értelemszerűen alkalmazni kell az előadóművészekre és az előadóművészi jogokra.
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az
átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
107. § (1) E törvény 1999. szeptember
1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött
felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.
(2) A törvény 21. §-ában foglalt
rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára szolgáló készülékkel
kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A 111. § (1)-(2) bekezdésével
megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően indult
végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
108. § (1) A 31. § rendelkezéseit
alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban hatályos rendelkezések
szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi
jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már
lejárt.
(2) Az előadóművészeket, a hangfelvételek
előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket, valamint a saját műsort
vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben meghatározott jogok
akkor is megilletik, ha a 84. §-ban - rájuk vonatkozóan - említett év végétől
számított húsz év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.
(3) Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a
szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény
hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése
közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül,
függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek-e e törvény
hatálybalépését követően.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott
felhasználás e törvény hatálybalépését követően - a hangfelvételek esetében a
hatálybalépésig már előállított műpéldányokra vonatkozóan - még további egy
évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági
tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult
gazdálkodó szervezettel vagy annak - a felhasználást folytató - szervezeti
egységével együtt lehet átruházni. A törvény hatálybalépését követően is
folytatott felhasználás ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.
(5) A (4) bekezdésben foglalt
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e
törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben
az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor
meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett
átdolgozást, feldolgozást vagy fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző
hozzájárulásával készült volna.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott
átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény hatálybalépését követő
felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog
jogosultjának méltányos díjazás jár.
(8) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt
rendelkezések alapján járó díjazással kapcsolatos viták bírósági útra
tartoznak.
(9) Az 1994. évi VII. törvény
hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes
védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e
törvény hatálybalépését követően - a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek
megfelelően - újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos
jog e törvény szerint újra védelemben részesül.
109. § A 31. § (6) bekezdésében
foglalt rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha az nem eredményezi a korábban
hatályos rendelkezés szerint számított védelmi idő megrövidülését. A 31. § (6)
bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is,
amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt. A 108. § (3)-(9)
bekezdéseiben foglalt szabályok ilyen esetben is értelemszerűen irányadók
azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény hatálybalépése helyett e törvény
hatálybalépését kell érteni.
Hatályukat vesztő rendelkezések
110. § E törvény hatálybalépésével
egyidejűleg hatályát veszti:
a) a szerzői jogról szóló 1969.
évi III. törvény, valamint az 1978. évi 27. törvényerejű rendelet, az 1994. évi
VII. törvény 13-19. §-a és 29. §-a, az 1994. évi LXXII. törvény, valamint az
1997. évi XI. törvény 120. §-ának b)-c) pontja;
b) a rádiózásról és
televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 117. §-a (2) bekezdésének második
mondata, 139. §-ának (4) bekezdése, a 151. §-a, valamint 161. §-ának e) pontja;
c) a szerzői és a szomszédos
jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. (IX. 19.) Korm. rendelet és az azt
módosító 239/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet;
d) a szerzői jogi törvény
végrehajtásáról szóló 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet, valamint az azt módosító,
illetve kiegészítő 4/1978. (XII. 7.) KM rendelet, 15/1982. (IX. 20.) MM
rendelet, 15/1983. (VII. 12.) MM rendelet, 18/1988. (VIII. 24.) MM rendelet, 6/1992.
(IV. 8.) MKM rendelet, 12/1992. (VII. 29.) MKM rendelet 2. §-a, 8/1994. (IV.
26.) MKM rendelet 33. §-a (2) bekezdésének a)
pontja, 24/1994. (XII. 28.) MKM rendelet;
e) a kiadói szerződések
feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 1/1970. (III. 20.) MM rendelet,
valamint az azt módosító 2/1980. (IX. 15.) MM rendelet, 13/1982. (X. 18.) MM
rendelet, 21/1984. (XII. 28.) MM rendelet, 14/1985. (XII. 22.) MM rendelet,
15/1987. (VIII. 9.) MM rendelet és 19/1996. (XII. 26.) MKM rendelet;
f) a színpadi művek felhasználási
szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 2/1970. (III. 20.) MM
rendelet, valamint az azt módosító 7/1992. (IV. 8.) MKM rendelet;
g) a zeneművek megírására és az
első nyilvános előadására vonatkozó szerződésekről szóló 3/1970. (III. 20.) MM
rendelet;
h) a Magyar Rádió és Televízió
felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzők díjazásáról szóló
5/1970. (VI. 12.) MM rendelet, valamint az azt módosító 15/1985. (XII. 28.) MM
rendelet, 16/1988. (VIII. 11.) MM rendelet, 13/1992. (VIII. 26.) MKM rendelet
és 23/1994. (XII. 26.) MKM rendelet;
i) az egyes felhasználási
szerződések díjazására vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 4/1988. (II.
12.) MM rendelet;
j) az alkalmazott grafikai művek
felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 6/1970.
(VI. 24.) MM rendelet;
k) a kisplasztika, érem és
plakett felhasználására vonatkozó szerződések feltételeiről és a szerzők
díjáról szóló 7/1970. (VI. 24.) MM rendelet;
l) a művészi fényképek
felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 8/1970.
(VI. 24.) MM rendelet;
m) az iparművészeti és az ipari
tervezőművészi alkotások felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a
szerzői díjáról szóló 9/1970. (VI. 25.) MM rendelet, valamint az azt módosító
14/1989. (V. 13.) MM rendelet;
n) a képgrafikai alkotások
felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 10/1970.
(VI. 25.) MM rendelet;
o) a képzőművészet, az
iparművészet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 83/1982. (XII. 29.) MT
rendelet végrehajtásáról szóló 16/1982. (XII. 29.) MM rendelet 11. §-ának 4-9.
- számmal nem jelölt - bekezdései;
p) a megfilmesítési szerződések
feltételeiről és a szerzők díjazásáról szóló 12/1970. (VI. 30.) MM rendelet,
valamint az azt módosító 2/1983. (III. 23.) MM rendelet;
r) a zeneművek kiadására
vonatkozó szerződések feltételeiről, a zenekiadással kapcsolatos egyéb
szerződésekről, valamint a szerzői és más tevékenység díjáról szóló 6/1972.
(VIII. 19.) MM rendelet.
Módosuló rendelkezések
111. § (1)
(2)
(3)
(4)
Felhatalmazások
112. § (1) Felhatalmazást kap a
Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét - az érintett
érdek-képviseleti szervek véleményének figyelembevételével - rendelettel
meghatározza.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő testület szervezetének és
működésének részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a nemzeti
kulturális örökség minisztere, hogy a szerzői és a szomszédos jogok közös
kezelését végző egyesületekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes
szabályokat rendelettel megállapítsa.
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való
közelítés
113. § E törvény a Magyar Köztársaság
és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről
szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás
tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával
összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 91/250/EGK irányelve
a számítógépi programok jogi védelméről;
b) a Tanács 92/100/EGK irányelve
a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon
területén a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos jogokról;
c) a Tanács 93/83/EGK irányelve a
műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre
alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joggal kapcsolatos jogokra vonatkozó
egyes szabályok összehangolásáról;
d) a Tanács 93/98/EGK irányelve a
szerzői jog és bizonyos kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a
Tanács 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről.